Facebook Részvény

Érdemes Facebook részvényt venni? Ha igen, akkor hol lehet ezt megtenni? Ha megvettem mikor, mennyiért adjam el? A Blog ezekre és az ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ. Ha kérdésed van, kérlek kattints ide, szívesen válaszolok.

Facebook oldal

Ki írja ezt a blog-ot?

Faluvégi Balázs vagyok, 1996 óta foglalkozom aktívan tőzsdével és részvénypiaci befektetésekkel, mind magánbefektetőként, mind szakmai oldalon. Dolgoztam és dolgozom elemzőként, tanácsadóként, portfólió menedzserként. Találkozhattál velem a sajtóban, a fenti linkek alatti oldalakon. Ha többet szeretnél megtudni, kérlek kattints ide.

Portfolio.hu

Friss topikok

  • Faluvégi Balázs: @tomicod: Továbbra is az a legvalószínűbb, hogy lesz még egy erős kör, amikor az eddigieknél is ma... (2012.05.21. 20:33) Hogyan alakulhat az első hetekben a Facebook árfolyama?
  • BF79: @zwex: Volt már rá próbálkozás, és a Google+ esetén is remek a Hangouts videós része, úgyhogy bizt... (2012.05.11. 14:31) A "Zuckerberg-kockázat"
  • Faluvégi Balázs: Az feltűnő, hogy egyelőre a Google egyáltalán nem használja ki a +-t ilyesmire (sem). Lehet, hogy ... (2012.05.10. 11:04) Tulajdonképpen mire is jó a Facebook?
  • Faluvégi Balázs: @RolFic: Erről fogok írni bővebben, a jegyzésben nincs kizárva az, hogy adott hazai brókercég blok... (2012.05.03. 15:09) Mennyit ér a Facebook? 1. Rész
  • Faluvégi Balázs: @RolFic: Köszönöm. Lesz róla szó részletesen, egy kis idő még van rá. A plus500-at csak kívülről i... (2012.04.25. 20:08) Miről fog szólni ez a blog?

26% zuhanás után: mi történhet ezután?

2012.05.31. 11:12 Faluvégi Balázs

A Facebook részvény eddig szinte mindenkinek veszteséget okozott, aki az elmúlt három évben - köztük a jegyzés és kereskedési elmúlt két hetében - kapott a papírokból és nem adta el őket. A kibocsátási árhoz képest 26% a mínusz, de a nyitás napján érdemi mennyiségű kötés született 42 dolláron is, amelyhez képest a veszteség 33%-os. A cikkek a bevezetés napjának botrányairól szólnak, valamint arról, hogy Zuckerberg mennyit is veszített, miközben Rómában feleségével sétálgat. A helyzetet súlyosbítja, hogy nagyon sok kevés tapasztalattal bíró befektető is benne ragadt a részvényekben, vagy a kapkodás miatt még nagyobb veszteségeket szenvedett el, mint amennyit kiülve vagy pánikolva eladva lett volna kénytelen betudni magának. Volt olyan telefonhívás felém, amelyben egy korábban tőzsdével nemigen foglalkozó befektető nyitó napon vásárolt a részvényekből, azt több mint 20% veszteségben eladva egy orosz nyersanyag cégbe fektetve rá két napra még 20% mínuszos pofonba szaladt bele.

A realitás azt, hogy a piacot nem érdeklik ezek az esetek. Nincs olyan, hogy visszanyerjük a pénzünket. Senkit nem érdekel, hogy mennyi pénzed volt, és az is, hogy most mennyi van, csak abból a szempontból, hogy hány darab részvényt kapnál érte most. Kegyetlenül hangzik, de ez a realitás, és nem lenne értelme senkit sem hamis illúziókban elringatni.

Az, hogy esés történt, nem volt túl meglepő. Írtam is a debütálást megelőző bejegyzésben is erről. Azonban az esés mértéke és a számos egymást követő "gap down" nap, vagyis a nyitások jóval alacsonyabb mivolta az előző napi árfolyamsávhoz képest nagyobb volt, mint azt várhattuk. Ez nem jelenti azt, hogy bármiféle változás lesz a korábbi hasonló részvények bevezetését követő hetek itteni alakulásához képest, de az biztos, hogy a Facebook sérülékenyebb annál, mint azt az előzetes mánia után sokan gondolni merték volna.

Amit írtam két hete, egyelőre segítséget nyújthatott, és most is tartom: "Mindkét grafikon azt a véleményt erősíti bennem, hogy érdemes az első napokat megvárni, és később vásárolni (ha mindenképpen szeretnél venni), mert a megnyugvás valamivel értelmesebb árakat hoz a piacra, továbbá a Facebook esetén valószínű, hogy néhány hónapos emelkedő szakasz, kisebb-nagyobb eufória is eljön majd a piacra, de ez valószínűleg csak pár hét után történik meg."

Nagyjából három hét, egy hónap után van a jobb időszak a friss technológiai bevezetések esetén, miután a kezdő nap, napok volatilitása lecseng és mindenki átgondolja a helyzetét. Azt, hogy relatíve megnyugodott a piac, látszik az eddigi árfolyamot mutató grafikonon, de a vételi erőnek egyelőre nincs nyoma. Ezt érdemes megvárni, már csak azért is, mert a jelzett pár hét még nem telt el, hiszen eddig csak 8 kereskedési napon vagyunk túl. 

 fb_shortterm_120530_1.png

Továbbra is hangsúlyozom, hogy ha valaki nem állja meg és vesz a részvényekből (egyelőre én nem veszek), az csak rövidtávra és spekulatív jelleggel javasolt a következő hetekben, mert a cég három variációból csak egy esetén számít alulértékeltnek, és más szemszögből még mindig drágának nevezhető. Fundamentális szinten most érte el a kapitalizáció a középső forgatókönyvre becsült vállalat értéket, hiszen tegnap a korábbi százmilliárdos becslések után már "csak" 60,27 mrd dollárt ért a piac szerint a Facebook. Ez nem jelenti, hogy olcsó a részvény, csak azt, hogy ha valaki bízik a legjobb pályában, akkor számítana alulárazottnak, de ez eddig valamennyi árfolyamon is így volt.

Az olyan szálló hírekkel, mint az Opera böngészővel kapcsolatos pletykák, vagy a saját mobil fejlesztése nem lehet mit kezdeni, mert nem tudjuk megtörténnek-e és ha igen, milyen hatásuk lesz. Egyelőre csak az Apple árfolyama képes az ilyen típusú értesülésekből és pletykákból profitálni, de az sem mindig. A Facebook esetén a reakciónak ezekre semmi nyomát nem látni. Hogy milyen változásokra érdemes figyelni, azt az értékeltségről szóló utolsó cikkben szintén leírtam, de megismétlem: Ázsia penetráció - főként Kína, mobilhirdetések és azok sikere, és többletszolgáltatások.

Szintén említettem már, hogy a bennfentes tranzakciókat érdemes figyelni. Egyelőre csak a bevezetés előttiek látszanak. Az Accel és a DST saját pakettjükhöz képest nagymértékű eladásai a nyílt piacon intő jelnek tekinthetők, ha viszont tartják a részvényeiket, netán még vásárolnak is, akkor az inkább pozitív tényező. 

Továbbra is úgy gondolom, hogy az első hetek után lesz egy rövidtávú, fellendülő szakasz. Ezt a fundamentumok csak a legoptimistább forgatókönyv esetén indokolják, ha ebben nem hiszünk, vagy a megvalósulás jeleit nem látjuk, akkor ezt eladásra kell felhasználni. Nem az a kérdés, hogy mennyin, hanem mikor látunk fordulós jelet. Erről is írtam a korábbi cikkben. Előfordulhat az is - bár ezt most kevésbé tartom valószínűnek - hogy a fellendülés egy jóval alacsonyabb árfolyamról történik majd. Emiatt a fordulat várását ne a saját pozíciónk hitében való megerősítésként éljük meg - emlékezzünk, hogy a piacot nem érdekli, hogy mennyin vásároltunk. Ha lehet értékeljünk minden helyzetet a külső szemlélő szemszögéből, mintha most kellene meghozni egy befektetési döntést.

Hogyan alakulhat az első hetekben a Facebook árfolyama?

2012.05.18. 14:18 Faluvégi Balázs

Ma indul a kereskedés a Facebook papírjaival, befektetők százmilliói várják nagy kíváncsisággal, hogy mi fog történni, érdemes-e esetleg itt beszállni, ha igen, mennyi időre, mikor kell eladni, és még sorolhatnám. Tekintettel arra, hogy a bevezetés mérete és az érdeklődés hatalmas, a piaci résztvevők tízezreinek a pillanat hevében eldöntött lépései bármelyik irányban arrébb lökhetik a kurzust, igazán jó akciótervet nem lehet letenni az asztalra. Meg lehet viszont vizsgálni, hogy más hasonló, a jelenlegi divathullámban bevezetett cégek esetén mi történt.  

 

Megnéztem mi történt a sokszor emlegetett mostanában bevezetett közösségi papírokkal az első 80 kereskedési napon. A kép nehezen lenne biztatónak nevezhető. A részvények többsége már az első napokban esni kezdett, és az első szűk hónapot jellemzően ezzel töltötte. Ezt követően szinte mindegyik papír piacán valamekkora visszarendeződés volt megfigyelhető, de a többség nemhogy a nyitást követő pozitív tartományba nem tudott visszatérni, hanem jelentős veszteségeket szenvedett el. A meglévő részvényesek egy része inkább eladásokra használta fel ezt az időszakot, és a spekulánsok is hamar kiábrándultak ezekből a részvényekből. Ugyanakkor tény, hogy mindegyiknél volt már viszonylag hamar egy felívelő szakasz, amelyet sokan kihasználhattak. 

Az első néhány nap mindig nagyobb napon belüli volatilitást hoz magával. Az alábbi ábrán a kereskedési napok maximuma és minimuma közötti eltérés százalékos mértéke látható a nyitó ár arányában. Látható, hogy mindig az első nap a legőrültebb, és utána gyors csillapodás jön, ami persze még mindig relatív nagy  sávot jelentő napokat mutat, főleg más cégekhez, vagy akár a későbbi időszakhoz viszonyítva. Mindkét grafikon azt a véleményt erősíti bennem, hogy érdemes az első napokat megvárni, és később vásárolni (ha mindenképpen szeretnél venni), mert a megnyugvás valamivel értelmesebb árakat hoz a piacra, továbbá a Facebook esetén valószínű, hogy néhány hónapos emelkedő szakasz, kisebb-nagyobb eufória is eljön majd a piacra, de ez valószínűleg csak pár hét után történik meg.

Érdemes fordulatra utaló jeleket keresni, ha már valaki long pozícióban van. Ez lehet egy ún. Doji, amely közel azonos nyitó és záróárat jelent egyazon napon, miközben felfelé és lefelé is nagy utat jár be az árfolyam. Fontos mellé a magas forgalom (az erős kezek elkezdték erősen szórni a részvényt), továbbá a másnapi megerősítés lefelé nyitással és eséssel.

A másik hasonló japángyertya alakzat a "Shooting Star" (Hullócsillag), amelynél a nap eleji eufóriát a nap végére durván erősödő eladói nyomás váltja fel. A megerősítés itt szintén fontos.

Még egy fontos tényező van, amit nyilván nem az első napokban, de pár hónap távlatában érdemes figyelni, Ezzel kapcsolatban érdemes meghallgatni az alábbi hanganyagot (klikk a Play gombra!) 

Ennyit még utoljára a részvény bevezetése előtt, mostantól minden a piac megítélésén múlik. A Blog nem ér véget, de ezentúl ritkábbak lesznek a bejegyzések. Az, hogy mennyire, az eseményektől függ, de valószínű, hogy idén havi 1-2 cikk lesz majd itt olvasható. Addig is érdemes hasonló - korántsem csak Facebook-al, vagy akár közösségi oldalak papírjaival foglalkozó - tippekért, stratégiákért feliratkozni a Magas Hozamcélú Befektetések Magazinra, amelyet díjmentesen küldök email-en, illetve nemcsak ennek a blog-nak, hanem a folyamatosan működő Facebook oldalt is követni.

Ha kérdésed van, tedd fel őket itt a hozzászólások között!

Mennyit ér a Facebook? 3. rész

2012.05.17. 15:41 Faluvégi Balázs

Eddig a tőzsdén kívüli piac, valamint a versenytársakkal való összehasonlítás útján történő értékelést néztem meg. Az első ugyan nagyjából pontos értéket ad, de semmit nem mond a piac tévedésének lehetőségéről és a jövőbeni a helyzetről, a másik esetén viszont az a probléma, hogy nem igazán találni olyan vállalatot, amely hasonlítana a Facebook-ra. Igaz ugyan, hogy a Renren a kínai megfelelő, de más infrastruktúrával, egy egészen másik piacon, jóval kisebb mértekben van jelen. Ott van a LinkedIn is, de az egy viszonylag szűk szeletét célozza meg a piacnak, és speciális, szakmai kapcsolattartásra épít. A Groupon, Zynga és társai ugyan kisebb-nagyobb szimbiózisban élnek a a közösségi óriással, de tevékenységük teljesen eltérő, üzleti modelljük, így jövedelmezőségük is.

Bár a Google esetén a tevékenység és a hirdetési bevételek jellegének, megjelenésének, sőt: filozófiájának a kérdésében is jelentős eltérések vannak, a méret és a céget körülölelő érdeklődés miatt mégis úgy gondolom, hogy itt hasonlóak leginkább a bejárható pályák. A Google esetén is tekintélyes növekedés volt megfigyelhető, és hasonlóan a Facebook-hoz, abszolút dominálta és vezette a saját piacát, és teszi ezt nem mellesleg mind a mai napig. Az értékelésről szóló második részben már bemutattam azt az ábrát ahol a kereső cég árbevétel növekedésének egyenletes visszarendeződése látható, amely egy kis válság során tett mélyrepülés után beállt a 20-25% közötti sávba.

A nyereség növelésének a másik útja az eredményhányadok növelése, de ez értelemszerűen kisebb potenciált jelent, hiszen ennek egy amúgy is magas hatékonysággal működő szervezetnél már igen közel vannak a határai. A Facebook és a Google is 25-30% körüli nettó eredményhányadot képes felmutatni, amivel a nagyvállalatok legjobb 5-6%-ba tartoznak, ezért jelentős előrelépés már nem várható, ahogy ez a Google esetében sem történhetett már meg, hiszen évek óta nagyon jók voltak a számok. A cég bevezetés óta eltelt mintegy nyolc évének az 500% feletti teljesítményét nem kis részben annak köszönheti, hogy sikerült ezt jó korán feltornászni. A Facebook esetében azonban eleve ilyen magasan van ugyanez az érték. Egy kicsit az az érzése az embernek, hogy a mostani kibocsátás olyan, mintha a Google 2006 végén, 2007 elején lépett volna a nyilvánosság elé befektetési szempontból. Ha a Facebook ugyanezen az úton megy éppen végig, hasonló sebességgel, akkor az a jelenlegi árazás fenntartásához kevés lesz. 

goog_profit_margin.png

A Facebook előtt három lehetőség áll, amin belül árnyalatni eltérések persze vannak, de a lényegi pályákon ezek valószínűleg nem változtatnak.

  1. A cég képes lesz megfordítani az árbevétel növekedés dinamikáját, amely ismét gyorsuló pályára lép. Ez jelenti azt, hogy a mobil alkalmazásban - megfelelően visszafogott módon - megjelennek és hatékonyan működnek a hirdetések. Jelenti azt, hogy Ázsiában ugrásszerűen nőni fog a felhasználók száma, Kína megnyitása nélkül, ez szinte lehetetlen. Továbbá erősen javasolt, hogy a cég új pályákat is meghódítson, akár más területek is versenybe szálljon a Google-el. Ez eddig nem sikerült jól a Zuckerberg birodalomnak, de a mostan, már-már 10 milliárdhoz közelítő tőke egészen új távlatokat nyithat meg. Kérdés, hogy ehhez is megvan-e a 28 éves alapítónak és a menedzsmentnek a kellő stratégiai víziója és tudása. A grafikonokon ez a pálya pirossal van jelölve.
  2. A vállalat folytatja a jelenlegi pályát. A befolyó tőkét a helyzetének megszilárdítására, a felhasználói élmény fenntartására fordítja. Nem történik jelentős előrelépés a felhasználók számának bővülésében, de 1 év alatt túllépi az oldal az 1 milliárd felhasználót, és 10 év múlva további százmilliók csatlakoznak az oldalhoz, de Kína továbbra is zárt marad. A felhasználónkénti bevétel csak a feltörekvő piacokon javul, ám ott is korlátozott mértékben. Ezt a lehetőséget kék színnel láthatod.
  3. A Facebook helyzete már középtávon 3-4 év után érdemben romlani fog. A tagok, különösen az aktívak mennyisége nemhogy nő, hanem globális szinten megáll és enyhe csökkenésbe, lemorzsolódásba kezd. A Google+ érezhető módon elszívja a felhasználók egyre szélesebb tömegeit. A fokozódó verseny a költségek növelésére kényszeríti a céget, sőt a felhasználónkénti bevétel is erős nyomás alá kerül. Új sikeres szolgáltatással nem tudnak előjönni, és Kína kulcsát sem találják meg. Ez a forgatókönyv zölddel szerepel.

Az árbevételek az alábbiak szerint alakulnak a három esetben. 

fb_rev.png

A nettó profit esetén még inkább szembetűnőek a különbségek. Sajnálhatjuk Sheryl Sandberg-től az éves 30 millió dolláros fizetését (OK, később lehívható opciókkal együtt), de látható, hogy minden stratégiai döntésnek elképesztő súlya van. 

fb_netprofit.pngHa figyelembe vesszük a fenti forgatókönyvekhez rendelt cash-flow-t, illetve az ebből számolt fontosabb mutatókat, majd jelenértékre hozzuk őket (akit nagyon érdekel: 6,1% és 9,7% közötti WACC-al számoltam többféle verziót, végén a középutat alkalmaztam), akkor az alábbi cégértékek jönnek ki, megint csak a fenti színekkel jelölve.  

fb_value.png

Valamennyi esetben árbevétel növekedési feltételezésekkel, továbbá az eredményhányadok - jellemzően - enyhe mértékű változásának a következményeivel számoltam. Az értékelésnél a fundamentális elemzésnél bevett szokásnak tekinthető DCF-modellt alkalmaztam, amely a társaság felé áramló pénzek jelenértékre való hozását alkalmazza, így az összehasonlítás alapú modelleket nélkülözni lehet. A teljes modell elmagyarázása több száz oldalt kitenne, akit nagyon érdekel, annak érdemes Damodaran, illetve a Copeland-Koller-Murrin hármas munkásságában elmélyedni. 

Látható, hogy csak az optimista forgatókönyv esetén haladja meg a feltételezett kapitalizáció a kibocsátási ársáv tetején lévő árfolyam esetén kalkulált értéket. A konklúzió világos: csak akkor érdemes venni hosszú távra, ha ebben bízunk. Ehhez a három kulcsszó: Kína, mobil, és többletszolgáltatás.

Azzal a véleményemmel, hogy az árazás megerősítéséhez elkerülhetetlen Kína meghódítása, nem vagyok egyedül, sok mindenki más mellett a Forbes újságírója is erre a következtetésre jutott. Akárhogy is nézzük, a fundamentális oldalról megindokolt vételnek csak akkor van értelme, ha a pozitív forgatókönyvet nézzük. Amennyiben valaki hosszútávra vesz jegyzéskor vagy a debütálás napjának környékén a papírokból, akkor szorosan kell követnie az ún. Facebook-penetrációt, a felhasználók számát, a mobil alkalmazás sikerességét, és azt, hogy milyen új szolgáltatásokkal rukkol elő a vállalat. Ha akár egyikben is lényeges elmaradás lesz, akkor jó időszakokban érdemes csökkenteni a pozíciót, vagy akár teljes mértékben lezárni azt - ha egyáltalán vesz valaki hosszútávra a részvényből. A magam részéről egyelőre nem fogok.

Abban viszont esetleg lehet több fantázia, hogy valaki rövid távú spekulatív ügylet formájában vesz részt az első napok és hetek, várhatóan viharos kereskedési időszakában. Holnap, még jóval nyitás előtt közzeteendő bejegyzésben ennek a lehetőségeit boncolgatom majd. 

Hol terjeszkedhet még a Facebook?

2012.05.09. 11:51 Faluvégi Balázs

Hajlamosak lehetünk azt hinni, hogy a Facebook ma már minden számítógépen, táblagépen és mobilon napi rendszerességgel felbukkan. A helyzet azonban az, hogy a március végén 901 milliós felhasználói tábor, és az 500 milliót alig meghaladó aktív tömeg, továbbá a 450 millió mobilos bejelentkező mellett még nagyon sokan vannak, akik nem használják a közösségi oldalt, illetve nem is tervezik ezt. A globális internet felhasználók száma mára eléri a 2 milliárd főt, ami továbbra is dinamikusan bővül, így a többség még soha életében nem regisztrált és adta át adatait a Zuckerberg birodalomnak. 

A társaság a kibocsátási tájékoztatóban viszont azt a célt jelöli meg, hogy mindenkit szeretnének elérni. Ha ez a gyakorlatban nem is sikerülhet, a Facebook penetrációban még vannak kihasználatlan területek. Az jól látszik, hogy az Egyesült Államokban már egy éve stagnál a felhasználók száma, mindenhol máshol azonban negyedévről negyedévre növekszik. Azt azért valószínűsíthetjük, hogy a plafon mindenhol az 50% környékén van, akár 1, akár 10 év múlva érik el azt, ugyanakkor az már önmagában intő jel, hogy Európa 30% alatt is szerény növekedést mutat, és Dél-Amerika utol is érte őket.

facebook_arpu_1.jpg

Csak az elmúlt egy év alatt a föld teljes lakosságának a 2,5%-a csatlakozott a Nagy Kékséghez, ami 175 millió főt jelent. A probléma azonban az, hogy az Észak-Amerikán kívüli növekedési lehetőségek értéke egyelőre jóval alacsonyabb, mint a saját hazájukban már elért eredményeké. Amíg az Egyesült Államokban egy felhasználóra jutó árbevétel meghaladja a 9 dollárt, ugyanez Ázsiában 1,5 dollár könyékén mozog. Nem a Facebook addikció hiányáról van szó - elegendő példaként ránézni az oldalon notóriusan lógó Indonéziára - hanem a vásárlóerő, így a hirdetési költségek kb. egy nagyságrenddel kisebb mivoltáról. Hiába bővülnek nagy ütemben a kontinens országai nagy általánosságban, még mindig fényévekre vannak attól, ami a Csendes-Óceán északi részének túlpartján van gazdasági teljesítményt tekintve.  

facebook_arpu.jpg

Az Egyesült Államokban és Kanadában a felhasználónkénti bevétel tavaly még jelentősen nőtt, 20%-kal, de a tendencia lassulása egyértelmű, márciusról márciusra ez már csak 9%. Az utóbbi szám Európában is mindössze 11%, ha a Facebook nem tud fordítani, akkor itt sem lehet már érdemi növekedésre számítani.  Ázsiában 145% volt ugyanennél a mutatónál a növekedés, de az utolsó negyedév itt is kiábrándító 3%-os pluszt jelent. Ha a fejlett piacokon a növekedés teljesen leállna, akkor Ázsiában és a Világ egyéb részeiből (köztük a fájdalmasan szegény Afrika) lenne szükség kb. 13,5 milliárd dollár bevételre (a korábban már látott Google esetén idővel az egészséges 5-ös P/S értékre való beálláshoz). A legfrissebb adatok szerint ezek a piacok 384 millió dollárt hoznak. A cél eléréséhez arra lenne szükség, hogy (például) a térségek a jelenlegi 245 millió ember helyett másfél milliárdot adjanak a felhasználók táborához, és általuk a hirdetőkből akkora tagonkénti bevételt sajtoljanak ki, mint most a fejlett Egyesült Államokban. Ebből az összehasonlításból jól látszik, hogy a Facebook mekkora kihívásokkal szembesül, ha szeretne megfelelni az újdonsült részvényeseinek. 

Ezekről is beszélgettünk pár percet a ma reggeli Millás Reggeliben (klikk a Play gombra)

  

A növekedés kapcsán még egy nagyon fontos megállapítás. A Google-nak egyetlen olyan negyedéve volt tőzsdei pályafutása során, amikor csökkent a bevétele, ez 2008 utolsó időszaka és 2009 első három hónapja között fordult elő, a recesszió legsötétebb óráiban 4%-kal esett vissza a forgalom. A Facebook még nincs is a (virtuális) parketten, mégis már két ilyen negyedéve volt, ráadásul a második 8%-os visszaesést jelentett a legutóbb adat közlésekor, amit még a szezonalitással sem lehet kellőképpen alátámasztani.  

A végső konklúzió az, hogy a jelenlegi árazás fenntartásához vagy a felhasználónkénti hirdetési bevételek növelésére, vagy Kína és még több feltörekvő országban a Facebook penetráció drasztikus növelésére lesz szükség. Az előbbinek egyelőre semmi jelét nem látni, sőt a mutató értékének növekedése lényegében leállt, amíg az utóbbi még egy nagy kérdőjel. Ha hosszútávra veszel vagy tervezel venni Facebook részvényt, az egyik legfontosabb mutató az ázsiai penetráció lesz, azon belül is az egyelőre nagymértékben zárt és kissé ellenséges terepnek tekinthető Kínával kapcsolatos fejlemények.

Hogy ezen bizonytalanságok tükrében mennyit ér a Facebook, arról legközelebb sorolok fel adatokat. 

A "Zuckerberg-kockázat"

2012.05.07. 11:14 Faluvégi Balázs

A legnagyobb internetes kibocsátás...a legfiatalabb vezérigazgató...a legnagyobb sztori...A Facebook már most is egy sor rekordot hoz magával. Ám az egyik rekord, sokak számára fog álmatlan éjszakákat okozni: aligha lesz olyan vállalat, ahol egyetlen ember kezében ekkora hatalom fog összpontosulni.

Mar Zuckerberg a Facebook arca és lelke. Nélküle nem létezne a vállalat, és ha nem maradt volna mindvégig a vezető székben akkor a közösségi oldal nem biztos, hogy ma ugyanaz lenne, amit ismerünk, és könnyen lehet, hogy korántsem lenne ennyire sikeres. Zuckerberg részesedése a Facebook-ból 27%, ám elsőbbségi részvényeken, az ún. "A" osztályba tartozó papírokon keresztül, továbbá tulajdonostársai által megkötött egyezségeken keresztül jelenleg a szavazatok 57%-val rendelkezik, ami ráadásul a kibocsátás után még minimális mértékben nőhet is.

A hasonló módszereket, vagy akár több cégen, holding-on keresztül megvalósított, hasonlóan egy kézben tartott struktúrákat sokan alkalmazzák. Egyikük a hatvanas években disszidált, majd az egyik legjobb "prop trading" céget és online diszkont brókert felépítő Thomas Peterffy, az Interactive Brokers atyja. Maga Warren Buffett is úgy járt el, és ugyanezt javasolja ifjú kollégájának, hiszen a Berkshire Hathaway is két különböző sorozatú részvényből áll. (Az ehhez hasonló struktúrákról hamarosan a Figyelőben is megjelenik majd egy cikkem, a Facebook oldalon ezt a megjelenéskor jelezni fogom).

facebook-s-1.jpgAz egy személyre alapozott kockázat olyan nagy, hogy a társaság az Amerikai Értékpapír Felügyeletnek is beküldött kibocsátási tájékoztatójában külön alfejezetet szentel Zuckerberg esetleges rossz jövőbeni döntéseinek, és ennek hatásainak.  Ez már a februárban beadott, még korántsem teljes anyagban szerepelt (itt, a 20. oldalon). Persze azt jól tudjuk, hogy az értékpapírok kibocsátásánál jogi okokból mindent megtesznek azért, hogy a lehető legtöbb kockázatot megemlítsék, de ilyet akkor sem mindennap olvashat az ember.

Vajon Zuckerberg van akkora zseni, hogy tényleg jó döntéseket hozzon? Mi az ami mellette, és mi az ami ellene szól?

Mellette szól:

  • Képes volt mindvégig autonóm személyiség maradni. Híres arról, hogy kapucnis pulóvert hord, szinte mindig, és gyakran papucsban tárgyal. Nem érdekli, hogy mit kellene tenni, hanem a maga által kitűzött cél és feladat megvalósításán dolgozik.
  • Ebből is látszik, hogy nem foglalkozik a külsőségekkel, ami sok cégnek a bukását vagy visszaesését okozta már. Bármilyen autót vehetne magának, de ő, az Egyesült Államokban a szürke tömegbe olvadó Acura-val jár. Egy viszonylag kis, feltűnésmentes házban él a barátnőjével, akit még a Harvard-on ismert meg. A cég nem tart drága és rongyrázó rendezvényeket, Természetesen ma már gigantikus épületegyüttesben van az iroda, de a kissé egy loft-szerű gyár vagy raktárépületre emlékeztető érzés mindmáig megmaradt.
  • Képes volt ellenállni huszonéves fejjel a legcsábítóbb, sok milliárdos vételi ajánlatoknak, mert elsősorban nem a pénz érdekelte, hanem a vízió, és annak beteljesítése. Sőt, nemcsak ellenállt, hanem adott esetben úgy húzott hasznot, hogy a cégét nem szolgáltatta ki egy mamut kénye-kedvének. Ez a legjobban akkor látszott, amikor százmilliókat kapott a Microsoft-tól oly módon, hogy alig kellett részesedést adnia érte, kihasználva az akkor még sokkal nagyobb Google-tól való félelmüket. Zuckerberg kétségtelenül ismeri az "oszd meg és uralkodj" elvet, és aktívan alkalmazza is azt.
  • Tud és mer gyors döntéseket hozni, ami a villámsebesen változó technológiai szektorban igen nagy előny. A már említett Instagram tranzakciót 4 nap alatt, teljesen egyedül vezényelte le. Bár véleményem szerint ez nem volt jó döntés, önmagában az a tény, hogy valaki képes ilyen sebességgel átlátni a helyzetet és lecsapni egy lehetőségre, komoly versenyelőny forrása lehet.
  • Sokan hiszik, hogy Zuckerberg egyslágeres előadó, hiszen a Facebook-on kívül még nem alkotott meg semmit. Ez azonban nagy tévedés. A közösségi oldal előtt tizenévesen készített üzenetküldő alkalmazást, és egy olyan zenelejátszót, amely korát megelőzve képes volt a hallgatott zenék alapján további javaslatokat adni a felhasználóknak. Ez olyannyira sikeres volt, hogy nem kisebb név, mint a Microsoft próbálta megszerezni a licenszet, de még inkább az ifjú Mark programozói kreativitását, de ő inkább az egyetemet választotta. Nem szabad megfeledkezni a 'Közösségi Háló' filmből is ismert Facemash oldalról, amely automatikusan leszedte a Harvard-osok fényképeit azok szervereiről és kitéve a weboldalra választani lehetett közülük, melyik tetszik jobban a látogatóknak.
  • Nem tiszteli a szabályokat. 2003-ban az volt a norma, hogy magánszemélyek csak igen ritkán tesznek közzé (akár szűkebb körben is) személyes információkat magukról. Zuckerberg ezt teljes mértékben felülírta, és nem alkalmazkodott a tömeghez, hanem aktív beavatkozással átalakította a szokásokat. Pontosan érti azt, amit nagyon kevesen még a vállalkozók között is, és amit Jobs olyan zseniálisan csinált: a szabályokat érdemes átlépni, új szokásokat, eddig nem ismert termékeket, sőt igényeket bedobni a piacra, mert az emberek is változnak, és számukra sem ugyanazok a szabályok, mint akár pár évvel vagy hónappal ezelőtt.

Ellene szól:

  • Nagyvállalati vezetőként eddig nincs érdemi tapasztalata. A cégnek mindössze két éve van egy milliárd dollár feletti bevétele (a tengerentúlon ez még közepes vállalatnak számít a nyilvános cégek között), és a siker miatt ez mindig bőven elegendőnek bizonyult. Egy-egy döntésnek, még ebben az ágazatban is évek alatt fut ki az eredménye. A finanszírozási kérdéseknek, a média, vagy a negyedéves jelentések nyomásának, a rengeteg munkavállalónak és ügyfélnek olyan ráhatása van az ügyekre, amely egy ennyire erősen kézi irányítás alatt lévő vállalat vezetőjét teljesen agyonnyomhat. Egyelőre ennek semmi jele, de nem zárhatjuk ki ennek az eshetőségét.
  • Még soha nem kellett bajban lévő, vagy akár nem dinamikusan bővülő céggel foglalkoznia. A zsenialitásának köszönhetően mindig a terjeszkedés képe lebegett előtte, de nem tudhatjuk, hogyan reagál igazán nehéz helyzetben. Mi történik, ha a Google képes lesz átcsábítani a felhasználókat és a hirdetőket, miközben a költségek a lendületüktől tovább nőnek. Nem tudjuk képes lehet-e Zuckerberg víziót és stratégiát váltani, vagy akár válságot menedzselni.
  • Komoly erkölcsi gátak nélkül átgázol mindenkin, aki az útjába áll, vagy akár lelassítaná. Zuckerberg-et az alapításkori időszak következményei miatt többen is beperelték. A Winklevoss testvérek annak idején felbérelték egy közösségi oldalhoz, de ő folyamatosan megtévesztve őket saját érdekkörében készítette el az oldalt. A társ-alapító Edoardo Saverin-t pedig a részvényei felhígításával akarta kitenni a cég érdemi részvényesei közül. Végül mindkét esetben peren kívüli megegyezés született, amely az előbbi esetben több tízmillió, a második esetben több százmilliójába került Zuckerberg-nek (akkori értéken számolva). Ki lehet biztos abban, hogy nem fog vele,. mint egyszerű részvényessel is valami hasonló történni? A képen nyíllal jelöltek Saverin és Zuckerberg még 2003-ból.

eduardo-saverin-esq-e-mark-zuckerberg-dir-em-foto-quando-estavam-em-harvard-1287693548023_564x430.jpg

  • Zuckerberg hajlamos ösztönösen, meggondolatlanul dönteni. Felhozhatnám példaként a már többször említett, kétes sikerű Instagramm tranzakciót, de sokkal jobb példa, amit a Facebook esetén az adatvédelem terén művelt. Bár az ezzel kapcsolatos jogvédők, kormányzatok és helyenként egyedi felhasználók általi pánik erős túlreagálás volt, Zuckerberg saját maga állította azt, hogy a privát szférának ma már alig van jelentősége. Szintén botrányt okozott, amikor a Facebook úgy módosította az adatvédelmi beállításokat, hogy rengeteg információ, amit közölni szeretnénk, alapbeállításként nyilvános lett. Persze ezt lehetett módosítani, és volt is róla értesítés, de ki várhatja el több száz millió embertől, hogy ezeket kövesse és az adatvédelmi elveket minden változtatásnál átbogarássza.
  • Nem tiszteli a szabályokat. Van olyan író, aki Zuckerberg-et egyenesen hacker-nek nevezi. Őt magát sem zavarja különösebben ez a megnevezés, szerinte nem baj ha valaki betör egy idegen szerverre, ha jobbá tudja tenni az ottani tartalmat. 2003-ban a Facebook elődjével gátlás nélkül játszadozott mások képeivel, és fagyasztotta le a Harvard szervereit. Bár a szeleburdi Mark azóta sokat komolyodott, egy kicsit hasonló lépés dollármilliárdokat jelenthet jogi költségekben vagy az árbevétel visszaesésében.

Mit szűrhetünk le mindebből? Érdemes-e tehát "Zuckerberg részvényeket" venni?

A Facebook azért ma már nem azonos vele, de a kibocsátásban való részvétel egy személyre történő fogadást jelent egyben. Ha úgy gondolod, hogy egy nagy céget is olyan jól irányít majd, mint a felfutót, akkor ez egy erős érv a vásárlás mellett. Ha nem bízol benne, már csak a lelki nyugalmad érdekében is érdemes elkerülni a papírokat. A magam részéről úgy gondolom, hogy a Zuckerberg specifikus kockázatokat felülmúlják az előnyök, és az eddig bizonyított eredmények. Ráadásul - ha hajlamos is egyedül dönteni - a nyilvánosság valamelyest képes lesz óvatosságra kényszeríteni, ahogy ez már megtörtént az adatvédelem terén. Emellett a profi menedzsment is képes rá jó hatást gyakorolni, nincs jele súrlódásnak, főleg a szintén fontos szereplő Sandberg esetén látszik hatékony együttműködés.

abc_bezos_zuckerberg_jef_111006_wg.jpg

Van látványos pozitív példa is: Jeff Bezos, Amazon alapító esete, aki elindította, felépítette az internetes kereskedelem óriását, és képes volt nagy cégként is vezetni azt, sikeres üzleti modellt alkalmazva (a részvény árazását inkább felejtsük el), sőt: új területeket meghódítani. Zuckerberg sok mindenben emlékeztet Bezos-ra, és egyben fel is néz rá. A leginkább valószínű jövőképben egy Bezos-hoz hasonló pályát látok magam előtt Zuckerberg esetén.

A Facebook azonban túl nagy falat ahhoz, hogy egyedül a kétségkívül alapvető tényezőnek számító alapító személye alapján döntsünk róla. Ezért a következőkben visszatérek a részvény és a társaság számokkal alátámasztott értékelésének a kérdéséhez.

Mennyit ér a Facebook? 2. Rész

2012.05.03. 22:42 Faluvégi Balázs

A Facebook kibocsátás minden idők legnagyobb internetes részvény kiárúsítása lesz. Összesen majdnem 12 milliárd dollár értékben lehet a papírokból venni, amelynek egy része újonnan kibocsátott részvény, egy másik részét pedig az eddigi tulajdonosok fogják eladni. Az előző bejegyzésben kiderítettük, hogy közvetlenül a tőzsdei bevezetés előtt a már kerítésen belül lévők mennyiért adták el részesedésüket. Ha nem úgy vélekedünk, hogy ez lenne a legjobb ár, akkor érdemes megnézni, hogy a hasonló, már nyilvános cégeket miként értékelik a befektetők - ha nem éppen gondolkozás nélkül veszik őket.

A leggyakrabban hangoztatott megoldás az árfolyam és az egy részvényre jutó árbevétel arányának vizsgálata.A Technológiai szektorban igen gyakori, hogy a cégek a piacszerzésre vagy akár annak megalkotására koncentrálnak, így a céljuk nem az aktuális nyereség maximalizálása, hanem a bevétel erőteljes növelése. Ez az oka annak, hogy gyakran nincs is érdemi nyereségük, sőt nem egyszer veszteségesek is. Ezért az elemzők ilyenkor nem a hagyományos modelleket, vagy a nyereséget a kapitalizációhoz mérő mutatószámokat veszik alapul. Az árbevétel, és főként annak növekedési dinamikája eleinte sokkal fontosabb lehet.

Az összehasonlításnál két irányba is elindulhatunk. Az egyik esetben olyan párhuzamot keresünk, amely korábbi - hasonló szakaszban lévő - vállalatok adott mutatóinak alakulását vizsgálja. A másik esetben a versenytársak, az ágazat tagjai között keresgélünk. A Facebook-nak nincs igazán szoros versenytársa a tőzsdén, de hasonló cégek akadnak.  

A Google egy előző generációs internet cég, megelőzve a Yahoo-t és társait, de mostanra már nem számít olyan újdonságnak, mint a Facebook és az utóbbi 1-2 évben a közösségi oldalak hullámában megjelenő vállalatok. A Google esetén a P/S (árfolyam osztva az egy részvényre jutó árbevétellel) a tőzsdei pályafutás során fokozatosan csökkent, párhuzamosan azzal, hogy az árbevétel növekedése is szelídült. Amíg a cég a bevezetés után több mint 120%-kal növelte az árbevételét egyetlen év alatt, a P/S is jellemzően 15 és 20 között volt. Bő 7 év után a forgalom már "csak" 20% körüli éves növekedésre állt be - egy kis válság során elszenvedett visszaesés után. Ezzel párhuzamosan a P/S is csökkent, mostanra 5 körüli értéket mutat.

goog_ps_rgrowth.png

A Facebook utolsó negyedéves, vagyis az idei év első három hónapjának adatai, továbbá a már ismert információk alapján 5,3 milliárd dolláros árbevételre számíthat idén, amennyiben az első negyedév ugyanolyan arányban lesz jelen a teljes éven belül, mint tavaly. Az akvizíciók ezt jelentősen módosíthatják, hiszen ezt a rengeteg pénzt fel kell és fel fogják majd használni, de ennek idén már minimális lehet a hatása, és később is inkább a piac és technológiaszerzés lesz a cél, nem a nagy bevételű cégek vétele. Az árbevétel így 43%-kal bővülhet idén 2011-hez képest. A cég kibocsátáskori kapitalizációja várhatóan 95 milliárd dollár környékén lesz, ez nagyjából a teteje a megcélzott kibocsátási árfolyam alapján számolt értéknek, és az érdeklődés miatt a sáv tetejének figyelembevétele nem túlzott optimizmus. Ezzel az értékkel számolva a P/S 18-as értéket mutathat majd. Ez a Google legszebb napjait idézi majd, és ez akkoriban 90% körüli forgalom bővüléssel járt, szemben a Facebook jelenleg feleakkora százalékával.

Hozzá kell tenni, hogy az elemzők nem az adott évi becsült, hanem a korábbi 4 negyedév gördülő adatai alapján számolják a P/S-t, így itt még meg is előlegeztem jobb adatokat a Facebook-nak. Akárhogy is számolunk, Zuckerberg vállalata esetén a várakozások egyértelműen a növekedés GYORSULÁSÁRA számítanak, nemhogy az idővel törvényszerűen bekövetkező lassulásra. Hozzá kell tenni, hogy a mostani alacsony hozamkörnyezet jót tesz egyes szektorok növekedésének és magasabb értékeltségi szintjeinek, mint 2004-2005 táján a kicsit magasabb kamatlábak időszakában. 

A Google persze nem a leginkább hasonlító cég a virtuális parketten a Facebook kapcsán, de bizonyos szempontból mégis versenytárs és referencia pont is egyben. Más, nemrég bevezetett részvények hasonló mutatója szinte minden esetben ugyanolyan. Az alábbi ábrán csoportonként láthatóak a cégek. Az elsőben a leginkább hasonló tevékenységet végzők kerültek, a másodikban a csatolt vállalkozások vannak, amelyek eredményei a közösségi oldalaktól függ. A harmadik részbe a méret és a historikus oldalon hasonló vállalat, a már említett Google került. Látható, hogy a Facebook esetén - még a fenti mozgásteret figyelembe is véve - nagyon magasak a várakozások. Egyedül az ágazat részére vagy tapasztalatai alapján szoftvereket fejlesztő Jive esetén nagyobb a P/S, de itt legalább van némi esély arra, hogy beesik a mostani bevételhez képest kiugróan nagy megrendelés. 

facebook_peers_ps.png

Az a vállalat, amely tevékenységében talán leginkább emlékeztet a Facebook-ra, az a közel egy éve a tőzsdére került LinkedIn. A szakmai kapcsolatok ápolására szolgáló oldal éppen tegnap jelentette meg első negyedéves adatait. A cég három hónap alatt 5 millió (nem milliárd) dolláros nyereséget termelt, ám ez nem akadályozza meg a piacot abban, hogy a 12 milliárd dollárra értékelje azt (a hivatalos tőzsdén kívüli piacon, csütörtök este). A Facebook-nál jóval alacsonyabb eredményhányadokkal dolgozó LinkedIn P/S mutatója így 13,26 a fenti arányosítást alapul vevő 905 millió dolláros idei árbevétellel számolva. Ez még mindig jóval alacsonyabb, mint a blog címadójának hasonló mutatószáma, pedig a LinkedIn egyelőre 73%-os növekedést képes felmutatni, szemben a Facebook 43%-os bővülésével. A "Kínai Facebook" Renren hasonló mutatója 15,4. A cég egyébként sok minden más mellett a nagy testvér felső kék csíkját is átvette. A másik csoportba tartozó Zynga a Facebook-on (is) játszható játékokról lett ismert, a 2008 végén indult Groupon pedig kuponos vásárlási lehetőségeket kínál, és a közösségi megosztások által futott fel villámgyorsan. Ezekről a cégekről a Figyelőben olvasható egy bővebb cikkem

renren.png

Ha az árbevétel növekedés gyorsulására aligha, a hatékonyság javulásra sokkal inkább számíthatnak a befektetők. A Facebook, LinkedIn és hasonló vállalatok pályafutásának közös jellemzője, hogy a nagy növekedés szakaszának végeztével csökkenthetik marketing, sales tevékenységük költségeit, illetve erőteljesen csökkenthetik a beruházásokra fordított összegeket. Ez a folyamat a Google esetén is lejátszódott. Ahogy a növekedés lassult, a pénz sokkal nagyobb ütemben kezdett áramolni a kereső óriás felé anélkül, hogy az gyorsan el is hagyta volna a céget. A vállalat cash-flow-ja (narancssárgával) az elmúlt 5 évben a hatszorosára ugrott, pedig az árbevétel növekedés éppen ebben az időszakban csökkent le jelentős mértékben.

goog_fcf.png

A kékkel jelzett cash-flow alapján kalkulált hozam is ekkor ugrott meg. Eddigre a részvényesek is észrevették, hogy kezd helyreállni az egyensúly, többé nem a hegyoldalon futnak fel, hanem annak tetején sétálgatnak, így az árfolyam sem nőtt olyan nagy mértékben (sőt, volt, hogy a válsággal párhuzamosan nagyot esett). Valószínűleg a Facebook és társai esetén is ez lesz a helyzet, a kérdés csak az, hogy ha a növekedésben nem is, de a cash-flow megugrásában van-e ekkora tartalék.

Ha van, akkor biztosan a legnagyobb (további) javulást a Facebook-tól várják valamennyi felsorolt cég közül. Ehhez az kell, hogy Zuckerberg birodalom tudja a legtöbbet kisajtolni a felhasználónkénti bevételekből. Jelen pillanatban a cég 4,5 dolláros árbevételt ér el egyetlen felhasználóból. A LinkedIn esetén ez az érték becslésem szerint 5,6 dollár (az aktív felhasználókból még többet, bár mind itt, mind a Facebook esetén ennek számítása sokféle manipulációra adhat lehetőséget), ami a várakozásokkal szemben éppen ez utóbbi vállalat képes többet elérni egy tagra számítva. Ez nem is meglepő, hiszen Hoffmann cége egy gazdasági tevékenységét tekintve aktívabb, magasabb jövedelmű rétegre fókuszál. Ráadásul ahogy erre Somi András remek cikkében felhívta a figyelmet, a felhasználónkénti bevétel alig nőtt, pedig ennek jelentős javulására lenne szükség, ha csak nem csatlakoznak szó szerint milliárdok a Facebook-hoz, az eddigieken felül.

Eddig a kép óvatosságra int, de még több nézőpontból érdemes megvizsgálni a Facebook részvény árazását. A következő alkalommal rátérünk az ún. Zuckerberg kockázatra, majd ismét szó lesz a cég értékéről, továbbá arról, hogy érdemes-e venni, ha igen hol, és milyen pályafutása lehet az árfolyamnak. 

Mennyit ér a Facebook? 1. Rész

2012.05.02. 16:07 Faluvégi Balázs

"A cinikus ember az, aki mindennek ismeri az árát, de semminek nem ismeri az értékét." (Oscar Wilde-nak tulajdonított idézet)

A hatékony piacok elmélete szerint a piaci szereplők birtokában vannak az összes szükséges információnak, ezért az árfolyamok mindig ott vannak, ahol lenniük kell.a hatékonyságnak persze van több fokozata is, de ha elfogadjuk ezt a kissé cinikus álláspontot, akkor elég lesz ebből kiindulnunk.

A Facebook tehát annyit ér, amennyit éppen hajlandóak adni érte. Mivel nem mi vagyunk a Facebook fő tulajdonosai, ezért minket az érdekelne  inkább, hogy ez részvényenként mit jelen. Mivel most még nem tudjuk biztosan (2,3 mrd darab részvény van összesen, de a teljes, kibocsátás utáni mennyiség még nem biztos!) azt, hogy mennyi lesz a részvényszám, ezért egyelőre nem javasolt az adatokat papíronként megnézni. Így ebben a bejegyzésben, és a későbbiekben is a teljes vállalatra fogok értékeket számolni a következetessék kedvért. Fontos különbséget tenni aközött, hogy ki mennyit az egész cégért, úgy hogy meg is szerzi a teljes irányítást, és aközött, hogy részesedik a nyereségből, de nincs érdemi belszólása a társaság életébe. Értelemszerűen mi az utóbbi helyzetben vagyunk, így ennek tudatában lépünk tovább.

facebook-ceo-mark-zuckerberg-and-coo-sheryl-sanberg.jpg

 

A vállalatok többsége, mielőtt a tőzsdére lép, már viszonylag sok tulajdonossal rendelkezik. Ezek a tulajdonosok már korábban kereskednek a részvényekkel, ha nem is olyan gyakran és olyan magas forgalom mellett, mint a tőzsdén. Többek között ez teszi ki az ún. OTC (tőzsdén kívüli kereskedés egy részét). A bevezetés előtt álló részvények egyik fő információforrása a Sharespost. Itt több alkalommal tartottak már aukciókat a Facebook részvényekre, csak úgy mint más szektorban lévő feltörekvő cégek papírjaira.

Az utolsó ilyen aukción a részvények értéke 8,9%-kal emelkedett a megelőző, mindössze pár héttel korábbi időszakhoz képest. A Facebook értéke március legvégén 102,8 milliárd dollárt ért a Sharespost adatai alapján. Ez egyébként mindössze 150 000 részvény eladása során alakult ki, amely az összes papír 0,007%-a, így ez nem biztos, hogy mérvadó. Hogy miért nem volt újabb adásvétel, kereskedés azóta, arra nagyon egyszerű a válasz. A Facebook vezetősége kifejezetten kérte, hogy a részvénykibocsátásra való készülést ne zavarja meg az ottani aktivitás. (az ábrán a feltételezett részvényenkénti ár látható)

facebook-sharespost1.jpg

Az igazán érdekes azonban sokkal inkább az, hogy az eddigiek során miként alakult a Sharespost-on a cég kapitalizációja, vagyis a cég piaci értéke. Az ábrán jól látszik, hogy 2010 végéig ritka kötésekkel, de mérsékelt ütemben emelkedett az árfolyam. 2011 elején volt egy őrült időszak, majd azután egy évig lényegében stagnált a kurzus. A kibocsátás közeledtével és a vártnál kissé jobb adatok hatására az árfolyam ismét emelkedni kezdett.

Milyen következtetést vonunk le ebből?

Egy olyan részvény piaca rajzolódik ki előttünk, amelynél a várakozások évek óta magasak, mégsem történt nagy visszaesés, vagy csalódás, még ha kapkodás volt is, és most is tapasztalható optimizmus. Ez mérsékelt bizakodással töltheti el azokat, akik most szeretnének Facebook részvényesekké válni. Persze minél inkább nagy az ugrás a kibocsátáskor, vagy az első tőzsdei napon, annál inkább óvatosnak kell lenni. Most tehát a várható teljes piaci értéket, a kapitalizációt érdemes követni.

A nagy kérdés azonban az, hogy az árfolyam emelkedése folytatódik-e, van-e kevésbé "cinikus” módja az érték megállapításának, továbbá az, hogy ez megegyezik-e a mostani, piacinak tekinthető árral. Az egyik módszer a versenytársakkal való összehasonlításban és különböző mutatószámokban keresi a megoldást. Erről is lesz itt írás hamarosan.

Kik most a Facebook tulajdonosai és mennyit kerestek eddig?

2012.04.26. 10:31 Faluvégi Balázs

Amikor az ember átnézi az amerikai politika, vagy a Hedge Fund világ vezető személyiségeit, mindig meglepődik, hogy mennyire szűk kör kezében koncentrálódik igen nagy hatalom, és ez a szűk kör gyakran ugyanott tanult, ugyanott él, és dolgozott együtt kollégaként korábbi munkahelyeken. Régi közhely, hogy 1928 óta az összes Republikánusok által megnyert elnökválasztás során vagy az Elnök vagy az Alelnök jelöltet Nixon-nak, vagy Bush-nak hívták. 1981 és 2009 között, azaz 28 évig az ország első vagy második legnagyobb hatalommal rendelkező embere két családból került ki. Egy apát 8 év szünet után a saját fia követte az Elnöki székben, és csak nagyon kevésen múlott, hogy egy férjet szintén 8 év szünet után ne a saját felesége váltson a bársonyszékben. A Hedge Fund világ koncentrációja is megdöbbentő, hiszen a milliárdosok jelentős része a Columbia-ra vagy a Harvard-ra járt, a Goldman Sach-nél dolgozott, és Manhatten-ben, vagy a szomszédos Connecticut-ban él.

A technológia új úttörői esetén is hasonló a helyzet. Ha végignézünk a sikeres, vagy legalábbis gyors ütemben növekvő internetes cégeken, akkor a tulajdonosok és a menedzsment tagjai között minduntalan ismerős nevekbe botlunk, és mindenki San Francisco közelében él. A Facebook jelenlegi vezetői és részvényesei is egy igazi, számos szállal összefonódott sztárcsapat, ugyanakkor az is igaz, hogy belterjesnek sem nevezhető, hiszen egy sokszínű, nemzetközi brigád állt össze. Nézzük hát kik a közösségi oldal legnagyobb részvényesei, illetve döntéshozói! (Zárójelben a részesedés becsült értékének intervalluma)

Mark Zuckerberg (25,2-33,3 milliárd dollár)

Mark-Zuckerberg-with-his-girlfriend.jpg

Aligha kell bemutatni az ötletgazdát, aki a mai napig a Facebook arca, a közösségi hálózatok Steve Jobs-a, és az abszolút kulcsfigura a vállalat életében. Jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az 1 milliárd dollár értékű Instagram tranzakciót egyedül tárgyalta le és döntötte el. Zuckerberg bizarr szokása, hogy csak olyan állatból eszik, amit személyesen ő maga ölt meg. Egy kicsit aggódunk is a szupercuki puliért, aki egyelőre szemmel láthatóan jól érzi magát Mark és barátnője társaságában.

James Breyer és az Accel Partners. (10-13 milliárd dollár)

Jim-Breyer.jpg

Breyer a vezetője a világ egyik legsikeresebb kockázati tőkebefektető cégének, amely december óta a magyar alapítású Prezi befektetője is. A vállalat még 2005-ben szállt be az akkor gyerekcipőben totyogó Facebook-ba és ez a legjobb döntésük is lett egyben. Breyer hobbija egyébként az, hogy üzletileg sikeres, de közutálatnak "örvendő" és botrányokkal övezet vállalatokban igazgatósági tag. A News Corp mellett, a mostanában mexikói megvesztegetések kapcsán hírbe hozott Wal-Mart fő döntéshozó szervében is ott ül. Ebből a szempontból nem jó ómen, hogy a Facebook vezetőségének is oszlopos tagja.

Dustin Moskovitz (6,75-8,93 milliárd dollár)

moskovitz.jpg

Graphisoft-os párhuzammal élve ő a Facebook Tari István Gábora, kevésbé az előtérben lévő alapító, kezdetekben a fő programozó, egészen 2008-ig kulcsszerepet töltött be a Facebook fejlesztésében. A részvénykibocsátás által immár hivatalosan is a világ legfiatalabb dollármilliárdosa lesz, mivel 8 nappal fiatalabb Zuckerberg-nél.

Yuri Milner és a DST Global (4,77-6,3 milliárd dollár)

size_590_yuri-milner.jpg

A legfontosabb orosz informatikai vállalkozó, aki 2010-ben hazájának legjobb üzletembere is lett. Csak úgy önti a pénzt az amerikai netes cégekbe, legyen szó a Zynga-ról, Groupon-ról, Twitter-ről, és persze a Facebook-ról, amelybe 2009-ben 200 milliót pakolt. Később további vásárlásaival 5% fölé tornászta a részesedését. Amíg egykori főnöke, Hodorkovszkij még mindig az orosz hatalmi harc igazságszolgáltatás vendégszeretetét élvezi, Yuri hozta össze a Goldman Sachs és kivételezett ügyfelei tőkeinjekcióját a Facebook-ba.

Edoardo Saverin (2,7-3,57 milliárd dollár)

Eduardo-Saverin.jpg

 

 

 

A kis Edoardo a nyolcvanas években a brazil alvilág emberrablási célpontjairól szóló listán előkelő helyen állt. Gazdag apja ezt érthető módon nem nézte jó szemmel, és a családot Floridába költöztette. Saverin így a legjobb egyetemekre járhatott, a legokosabb diákokat ismerhette meg, és a Facebook társ-alapítója lett, egyedüliként nem szobatársként. Hamar összekülönbözött Zuckerberg-gel és hosszas jogi csata után maradhatott a cég érdemi tulajdonosa. Azóta nem vesz részt a vállalat életében, részvényei egy részét pedig eladta. Saverin továbbra is világpolgár. Szingapur egyik legdrágább lakása az övé, a helyi klubokban gyakran látott és sok pénzt szóró vendég, bár nem volt szerencsém találkozni vele.

 

Sean Parker (3,6-4,75 milliárd dollár)

8cd262ae890fdf0e_Screen_shot_2011-09-23_at_10.37.30_AM.preview.jpg

Egykori hacker és programozó (a képen az alapító és Snoop Dogg mellett jobb oldalon) és a zeneipart az Internet oldaláról elsőként komoly ostrom alá vevő Napster alapítója. Ő volt az, aki kapcsolatait felhasználva felkarolta Zuckerberg-ék egyetemeken már sikert elért kezdeményezését, és az első befektetőket hozta a cégbe. Később lemondani kényszerült drog birtoklási ügy miatt. A Facebook-ról szóló filmben autentikus módon alakította őt Justin Timberlake.

Peter Thiel (2,25-2,98 milliár dollár)

thiel.jpg

Az egyik legismertebb üzleti angyal a tengerentúlon. Az ún. Paypal-maffia vezetőjeként hihetetlen mennyiségű sikeres cég kezdő befektetője volt. A Paypal vezetői és alkalmazottai számos világhíres technológiai céget segítettek világra, csak néhány példa: Tesla, Youtube, LinkedIn, Flickr, Zynga (tudod, a Farmville...), na és persze a Facebook. Thiel volt az első külső befektető Zuckerberg-ék cégében, kezdeti 500 000 dolláros részesedése élete legjobb döntésének bizonyult, pedig még a Hedge Fund világban is kipróbálta magát.

Sheryl Sandberg (1,1-1,4 milliárd dollár)

sheryl-sandberg-vogue.jpg

Ha valaki a Harvardon végzett, az amerikai pénzügyminisztériumban kezdte pályafutását, onnan Google-hoz, majd a Facebook-hoz igazolt, annak nem feltétlenül kell szemüveges, zsíros hajú, kifakult Metallica pólós programozónak lennie. Helyette lehet mondjuk egy stílusosan dögös MILF, aki milliárdos, jó fej, és kedvenc filmje a Remény Rabjai. A férj, aki a Yahoo egykori alelnöke és a SurveyMonkey kérdőíves oldal vezére, ügyesen imádkozhatott. Sandberg a Facebook operatív irányítója, Zuckerberg után a második legfontosabb ember a szervezetben. A női ösztönöket tökéletesen elegyíti a határozott döntésekkel, és remek kapcsolatteremtő érzéke lendíti előre a cég szekerét.

Microsoft (1,44-1,9 milliárd dollár)

steveballmer.jpg

Steve Ballmer rettegett, hogy a Google ráteszi a kezét a Facebook-ra, ezért 1,6%-ért cserébe azt kérte, hogy a keresőóriás ne lehessen tulajdonos. A Microsoft megötszörözte 5 év alatt a befektetés értékét, de a megállapodásból nem tudott igazán sokat kihozni.

Bono és az Elevation Partners (1,35-1,79 milliárd dollár)

bono2.jpg

Bono 2009 novemberében végre megtalálta amit 22 éve keresett (I still haven't found what I'm looking for) és bevásárolt a cég részvényeiből. A tőzsdei bevezetés bizonyára gyönyörű nap (Beautiful Day) lesz a U2 énekese és üzlettársai számára, mert rengeteg pénzt fognak keresni. Valószínűleg hamar eladják majd részesedésüket (Exit) - pletykák szerint ezt részben meg is tették - és továbblépnek (Walk On).

Li Ka-Shing (1-1,31 milliárd dollár)

likashing.jpg

Hong-Kong leggazdagabb embere számára aprópénz, de ezáltal is 1 milliárd dollár feletti részesedése van a Facebook-ban. A nyeresége így is tízszeres, hiszen még 2007-ben csapott le a lehetőségre.

Chris Hughes (0,9-1,2 milliárd dollár)

Facebook-Co-Founder-Chris-Hughes-Buy-buys-New-Republic.jpg

A kölyökképű társ-alapító nemcsak az üzleti életben, hanem a politikai marketing terén is nagy sikereket ért el. A Facebook csapatban 2007-ig dolgozott, hogy aztán felépítse Barack Obama kampányának internetes részét. Az eredmény ismert, és azóta is őket másolja mindenki. Egy hónapja megvette a nagy múltú, de mélyrepülésben lévő liberális New Republic magazint, egyben főszerkesztővé is lett. Élettársával pedig a melegek jogaikért is küzdenek. Ha Magyarországon élne, biztosan tüntetne a házánál a Jobbik.

Goldman Sachs (0,9-1,2 milliárd dollár)

goldman-sachs-wall-street.jc.top.jpg

Mint minden jóból, ebből a buliból sem maradhatott ki az amerikai pénzvilág alfa hímje, az abszolút partiarc Goldman Sachs sem. Szűk másfél év alatt bőven megduplázták saját és ügyfeleik pénzét, ráadásul a kibocsátás egyik szervezője is ők lettek. Ha a világot nem is uralják, a jutalékot mindig leszedik. Mindig.

Kevin Systrom és befektetői (0,7 milliárd dollár)kevin-systrom-instagram-self-2.jpg

Az Instagram-ot mindössze 2 év alatt felfuttató és 1 milliárd dollárért eladó Systrom "csak" 300 milliót kapott készpénzben, a többit Facebook részvényben pótolták ki számára.

Reid Hoffmann (0,45-0,6 milliárd dollár)

hoffmann.jpg

A legsokoldalúbb üzleti angyal, a Paypal korábbi második embere (így szintén a Paypal-maffia tagja) Thiel mögött, és nem mellesleg a LinkedIn alapítója. Kollégája befektetési döntésében komoly szerepe volt, és ő is hozzájárult némi aprópénzzel a Facebook felfuttatásához, de mellette más hasonló falatokkal hízlalta fel portfólióját. Házassága élő bizonyíték arra, hogy az ellentétek vonzzák egymást.

Mark Pincus (0,45-0,6 milliárd dollár)

mark-pincus-zynga.jpg

Akárhányszor az agyadra megy egy újabb Farmville meghívó, nyugodtan hibáztasd Pincus-t, aki a Facebook-al szimbiózisban élő Zynga játékszoftver fejlesztő cég feje. A vállalatot egyébként a kutyájáról nevezte el. Még szerencse, hogy Zuckerberg nem így járt el.

Reed Hastings

hastings.jpg

A Facebook mellett a Microsoft igazgatótanácsában is helyet foglaló Hastings a Netflix nevű, online filmkölcsönző cég alapító-vezetője. Nála jobban kevesen tudják, hogyan kell egy lufit felfújni, majd a kipukkanását túlélni, hiszen ez a saját vállalatával megtörtént, és zajlik a mai napig. Ő az egyetlen a listán, aki nem rendelkezik százmilliós Facebook részvényekkel, de a döntésekben mégis valóban fontos szereplő, másfél éve Milner-hez hasonlóan az év üzletembere, csak Amerikában. Hastings kedvenc filmje egyébként a Budapesten játszódó Szomorú Vasárnap, ami a zenétől eltekintve nem vall kiváló ízlésre. Szerencsére aznap a tőzsdék zárva tartanak.

A következőkben kitérünk annak elemzésére, hogy tényleg ér-e annyit a Facebook, amennyit a fenti tulajdoni részek értéke alapján gondolhatunk.

Tulajdonképpen mire is jó a Facebook?

2012.04.25. 12:10 Faluvégi Balázs

Amikor 2004-ben a Google a tőzsdére lépett - a Facebook-hoz hasonló várakozások közepette - a cég két fő mondatot emelt ki célja meghatározásaként. Az egyik a pozícionálást elősegítendő, marketing szagú "Don't be evil" (Ne légy gonosz!) volt, amely arra utalt, hogy a cég nemcsak a profitot hajhássza, hanem egy új üzleti kultúrát kíván meghonosítani, és etikus magatartást a munkavállalókkal, felhasználókkal, és úgy általában mindenkivel. A másik, sokkal lényegesebb mondat így hangzott: "to organize the world's information and make it universally accessible and useful", vagyis: "Összegyűjteni a világon elérhető összes információt és azt mindenki számára elérhetővé és hasznosíthatóvá tenni".

A Facebook hasonló mondata így hangzik: "Facebook’s mission is to give people the power to share and make the world more open and connected." Ez annyit tesz: "A Facebook küldetése, hogy az embereknek megadja a lehetőséget, hogy megosszák az információkat, és a világot nyitottabbá, összefüggőbbé tegyék". 

Ahogy a Google esetén is feljebb, ez lenne az a bizonyos küldetés, amelyet az üzleti, menedzsment kurzusokon mindenkinek elmondanak, hogy innen kell egy vállalkozást felépíteni. Zárójelben jegyzem meg, hogy szinte senki sem kezdi ezzel, helyette ösztönösen érzi, hogy merre kell haladni, és a saját mondata csak később fogalmazódik meg. A Google és a Facebook deklarált küldetése közötti különbségnek hatalmas szerepe van. Amíg az előbbi kijelenti, hogy mindenki számára elérhetővé kell tenni az információt - és a kereső erre nagyon is alkalmas - a Facebook a megosztásról és a kapcsolatokról ír. Az pedig, hogy kivel tartasz kapcsolatot és kinek osztasz meg információkat, legyen az szöveg, kép, videó, egy cikk, tevékenység, helyszín és még sorolhatnám, te döntöd el. 

Sokáig szkeptikus voltam a Facebook növekedési esélyeit illetően, mert nem vettem észre, hogy a kétségtelenül letisztult felület és a dinamikus vezetés mögött több húzódik meg, mint egy megszokott közösségi oldal. Azonban a Facebook ma már több annál, mint ami miatt például a WIW-et megszerette a fél ország és a hasonló oldalak a világ számos táján elterjedtek. Hozzá kell tenni, hogy maga Zuckerberg is évek alatt jutott erre a felismerésre, hiszen a Facebook megfogalmazott küldetése is évek alatt lett azzá, ami most, és számos alkalommal változott.

Miben jelent mást, többet, újat a hamarosan tőzsdére lépő vállalat szolgáltatása?

Amiben a Facebook igazán nagyot újított, az az információáramlás strukturálása. A különlegességnek pedig azért van jelentősége, mert így látjuk át, hogy milyen jövő is várhat a cégre. 

Az újságok, majd még inkább a rádió és TV elterjedésével egyetlen ember egyszerre nagyon sok érdeklődőhöz könnyedén el tudta juttatni az üzenetét. Ez az emberiség történelmében sosem látott forradalmat hozott. Ám az információáramlás így is egyoldalú maradt. A globális kommunikáció demokratizálódását az internet megjelenése hozta el. Innentől kezdve bárki elérhet bárkit, és egyetlen ember is játszi könnyedséggel tud információkat eljuttatni akár milliók számára. Az érdekesség azonban innen jön. Ki mondta, hogy mindenki felé kommunikáljunk? Az email erre a problémára nem jelentett megoldást, mert nehézkes, nem megbízható, és egy bizonyos mennyiség felett egyedi megoldásokat követel meg. Ráadásul amit egyszer email-en elküldtünk, annak a tartalma később nem változtatható meg, így az update-ek követése bonyolulttá válik. Nem jelentenek megoldást a zárt oldalak sem, mert nagyon nehéz megszervezni a hozzáférések paraméterezését ha egy kicsit is komplex, hogy kinek mit szeretnénk megmutatni.

A Facebook viszont lehetővé teszi, hogy erőfeszítések nélkül nemcsak mindenkinek üzenjünk, hanem bárkinek. A két szó között hatalmas különbség van. Azt, hogy a "bárki" közé éppen ki tartozik, azt teljes mértékben beállíthatom. Ez lehet egy, kettő, száz, vagy 1 491 ember is (akiket persze érdekel a mondanivaló).

Ha száz éve készült egy fénykép, akkor nemigen volt más választásod, mint azt egyenként megmutatni mindenkinek, akinek ezt szeretted volna. Az újságok, majd a TV, később az Internet elterjedésével sokkal szélesebb körben közzé tehetted a fényképet, de a legtöbb kép nem a nyilvánosságnak lett szánva. Sokkal inkább a családnak, barátoknak, kollégáknak és még sorolhatnám. Persze a weben évek óta lehetett olyan albumokat csinálni, amely zárt oldalon van, de hogy ezt kinek mutatjuk meg, annak a beállítása nehézkes, minél több emberről van szó, annál inkább. 

Ma viszont, ha egy friss egyetemista hazatér a gólyatáborból, akkor feltölti a képeket a Facebook-ra, és azok egy részét minden ismerősével, a "jófiúsakat" a nagymamájával, az esti buli közben készülteket pedig a haverjaival osztja meg, és ez csak néhány klikkelésnyi idejébe kerül. Márpedig egy buli nagyon el tud ám fajulni, és az ehhez hasonló képeket senki sem akarja a nagymamájának megmutatni.
 
A lényeg tehát az, hogy a kiküldött információ címzettjeit (és a fogadott információ forrását) teljes mértékben paraméterezni tudod. Jelenleg ezt csak a Facebook tudja a világon több száz millió ember számára.
 
Mindez olyan előnyt jelent, olyan egyediséget, ami miatt feltehetőleg még nagyon sokáig fogjuk használni a Facebook-ot, amely nem jut a MySpace sorsára, ha csak valaki nem képes ezt a technológiai szintet, és robosztus hátteret felépíteni, és valahogyan százmillió számra átcsábítani a felhasználókat. Most egy ilyen cég, és egy ilyen szolgáltatás van a világon, ez pedig nem más, mint a Google, és a Google+. Megvan az anyagi, technológiai, szoftveres hátterük, csak éppen nem tudnak újat mutatni, így egyelőre nem tudták megugrani a kellő tömegméretet ahhoz, hogy érdemben használni lehessen az ő közösségi oldalukat. A vállalati kultúra és a főként a cél megfogalmazása sem utal erre (ahogy feljebb ezt láthattuk), így a fejekben is változtatást kellene elérniük, hogy áttörést tudjanak elérni.
 

A Facebook részvényeseknek mindenesetre a jövőben folyamatosan szemmel kell tartaniuk a Google-t, mert az ő sikerükön sok múlik, természetesen fordított arányban. Ha a Facebook képes megtartani a felhasználókat, akkor tartósan magas bevétele lehet, és nem lesz lufi, ami kipukkadjon. Ha nem, akkor is lesz olyan közösségi oldal, amit az emberek használni fognak, mert szabályozni tudják és szeretnék, hogy kikkel és mikor kommunikálnak. 

Talán ez az okfejtés egy kicsit messzire vezetett, de a Facebook (és jelenleg még (?) a Google+) ismét alapjaiban változtatja meg azt, ahogyan kommunikálunk, ennek pedig az üzleti modellre, így a nyereségre, tehát a részvényesekre is nagy hatása van. Hogy milyen mértékben, arról hamarosan bővebben fogok írni.

Addig is, ha nem értesz egyet azzal, hogy a Facebook (és a Google+) többet tud, mint a legtöbb közösségi oldal, írd meg itt lent kommentként.

Miről fog szólni ez a blog?

2012.04.24. 12:09 Faluvégi Balázs


2012 májusában egy olyan esemény fog megtörténni, amire a részvénypiac évek óta várt. Minden idők egyik legnagyobb sikertörténete a tőzsdére kerül, egy ritkán látott értékű kibocsátás keretében. Az érdeklődést tovább növeli, hogy egy olyan vállalatról van szó, amelyik az emberek - legyenek ezek akár tőzsdei elemzők, vagyonkezelők, magánbefektetők és a sajtó munkatársai - nap mint nap meglévő kommunikációjának a platformját kínálják. Ha a világ azon régióban vagy, ahol ma már természetes dolog az internet jelenléte, akkor kizárt dolog, hogy elkerülted az utóbbi években a Facebook-ot. Talán nem regisztráltál, talán gyűlölöd a like-olást, talán ki nem állhatod az állandó megosztásokat és üzenőfalakat, de a világhálón található információk, hírek, képek és még sok minden más jelentős része ma már (még?) a Facebook-on érhető el.

 

Mi is fog történni (várhatóan) május 17.-én, és utána?

A Facebook részvényeket fog kibocsátani intézményi és kisbefektetők számára, vagyis új tulajdonosokat von be a vállalatba. Ezt követően a részvények bevezetésre kerülnek az egyik amerikai tőzsdére, a főként technológiai szektorba tartozó papíroknak otthont adó Nasdaq-ra. Így bárki azonnal megveheti vagy eladhatja majd a részvényeket. Aki megvette az részesülhet a cég nyereségéből is. Ha ezután a Facebook-on egy hirdetésre kattintasz, akkor eszedbe juthat, hogy a hirdetési bevétel egy egészen kis szelete a tied lehet.

A kibocsátás során a társaság várhatóan 5 milliárd dollár friss tőkére fog szert tenni. A tévhitekkel ellentétben ez nem a legnagyobb nyilvános részvénykibocsátás valaha, még az első tízben sincs benne, de a technológiai szektorban, a gyorsan növekvő cégek között nagyon-nagyon ritka ha ekkora összeget ugrik meg elsőre egy vállalat a tőzsdére lépés előestéjén.

Mire kell nekik ez a sok pénz?

Fejlesztésre, infrastruktúrára, terjeszkedésre, új szolgáltatások beindítására és ami még esélyesebb: akvizíciókra, azaz új cégek megvásárlására, ahogyan azt az elmúlt hetekben már láthattuk, és ahogy még több hasonló is lesz a sorban. Erről is fogok írni. 

 

Miért lehet ez fontos nekünk?

Egyrészt azért, mert a tőke olyan szolgáltatások megvásárlására ad lehetőséget, ami radikálisan megváltoztatja majd a Facebook-ot. A következő években, ha Zuckerberg és a vezetőség tud élni azzal, amit a részvényesektől kapott, akkor 3-4 év múlva talán rá sem fogunk ismerni a közösségi oldalra.

Másrészt azért, mert a részvény mostantól neked is elérhető lesz, akár néhány gombnyomásra. Mint azt a következő napokban igazolni fogom, ez vagy nagyon jó befektetés, vagy a csalódás okán, remek árfolyamesésre történő spekulációt jelent majd. Középút aligha van.

Miről szól ez a blog?

A Facebook-ot és a hozzá hasonló nyilvános társaságokat vizsgáljuk üzleti szemmel, pontosabban (potenciális) részvényesi szemmel. Érdemes lesz-e részt venni a jegyzésben, esetleg később vásárolni, talán shortolni, vagy csak a partvonalról figyeljük inkább az eseményeket.

A bejegyzések rövidek, pár perc alatt elolvashatóak lesznek, és úgy írom meg, hogy bárki megérthesse. Ha kérdésed, megjegyzésed van, kérlek írd be a kommentek közé.

Ki írja ezt a blog-ot?

Faluvégi Balázs vagyok, 1996 óta foglalkozom aktívan tőzsdével és részvénypiaci befektetésekkel, mind magánbefektetőként, mind szakmai oldalon. Dolgoztam és dolgozom elemzőként, tanácsadóként, portfólió menedzserként. Találkozhattál velem a sajtóban, és a jobb oldalon lévő linkek alatti oldalakon. Ha többet szeretnél megtudni, kérlek kattints ide

A következő bejegyzésben azt nézzük meg, hogy a Facebook elsősorban nem is közösségi hálózat, hanem a kommunikáció egy egészen új formája. Megvizsgáljuk továbbá, hogy ez a (leendő) részvényesek számára mit jelent.

Addig is kérdezzetek, szóljatok hozzá bátran! 

süti beállítások módosítása