Amikor 2004-ben a Google a tőzsdére lépett - a Facebook-hoz hasonló várakozások közepette - a cég két fő mondatot emelt ki célja meghatározásaként. Az egyik a pozícionálást elősegítendő, marketing szagú "Don't be evil" (Ne légy gonosz!) volt, amely arra utalt, hogy a cég nemcsak a profitot hajhássza, hanem egy új üzleti kultúrát kíván meghonosítani, és etikus magatartást a munkavállalókkal, felhasználókkal, és úgy általában mindenkivel. A másik, sokkal lényegesebb mondat így hangzott: "to organize the world's information and make it universally accessible and useful", vagyis: "Összegyűjteni a világon elérhető összes információt és azt mindenki számára elérhetővé és hasznosíthatóvá tenni".

A Facebook hasonló mondata így hangzik: "Facebook’s mission is to give people the power to share and make the world more open and connected." Ez annyit tesz: "A Facebook küldetése, hogy az embereknek megadja a lehetőséget, hogy megosszák az információkat, és a világot nyitottabbá, összefüggőbbé tegyék". 

Ahogy a Google esetén is feljebb, ez lenne az a bizonyos küldetés, amelyet az üzleti, menedzsment kurzusokon mindenkinek elmondanak, hogy innen kell egy vállalkozást felépíteni. Zárójelben jegyzem meg, hogy szinte senki sem kezdi ezzel, helyette ösztönösen érzi, hogy merre kell haladni, és a saját mondata csak később fogalmazódik meg. A Google és a Facebook deklarált küldetése közötti különbségnek hatalmas szerepe van. Amíg az előbbi kijelenti, hogy mindenki számára elérhetővé kell tenni az információt - és a kereső erre nagyon is alkalmas - a Facebook a megosztásról és a kapcsolatokról ír. Az pedig, hogy kivel tartasz kapcsolatot és kinek osztasz meg információkat, legyen az szöveg, kép, videó, egy cikk, tevékenység, helyszín és még sorolhatnám, te döntöd el. 

Sokáig szkeptikus voltam a Facebook növekedési esélyeit illetően, mert nem vettem észre, hogy a kétségtelenül letisztult felület és a dinamikus vezetés mögött több húzódik meg, mint egy megszokott közösségi oldal. Azonban a Facebook ma már több annál, mint ami miatt például a WIW-et megszerette a fél ország és a hasonló oldalak a világ számos táján elterjedtek. Hozzá kell tenni, hogy maga Zuckerberg is évek alatt jutott erre a felismerésre, hiszen a Facebook megfogalmazott küldetése is évek alatt lett azzá, ami most, és számos alkalommal változott.

Miben jelent mást, többet, újat a hamarosan tőzsdére lépő vállalat szolgáltatása?

Amiben a Facebook igazán nagyot újított, az az információáramlás strukturálása. A különlegességnek pedig azért van jelentősége, mert így látjuk át, hogy milyen jövő is várhat a cégre. 

Az újságok, majd még inkább a rádió és TV elterjedésével egyetlen ember egyszerre nagyon sok érdeklődőhöz könnyedén el tudta juttatni az üzenetét. Ez az emberiség történelmében sosem látott forradalmat hozott. Ám az információáramlás így is egyoldalú maradt. A globális kommunikáció demokratizálódását az internet megjelenése hozta el. Innentől kezdve bárki elérhet bárkit, és egyetlen ember is játszi könnyedséggel tud információkat eljuttatni akár milliók számára. Az érdekesség azonban innen jön. Ki mondta, hogy mindenki felé kommunikáljunk? Az email erre a problémára nem jelentett megoldást, mert nehézkes, nem megbízható, és egy bizonyos mennyiség felett egyedi megoldásokat követel meg. Ráadásul amit egyszer email-en elküldtünk, annak a tartalma később nem változtatható meg, így az update-ek követése bonyolulttá válik. Nem jelentenek megoldást a zárt oldalak sem, mert nagyon nehéz megszervezni a hozzáférések paraméterezését ha egy kicsit is komplex, hogy kinek mit szeretnénk megmutatni.

A Facebook viszont lehetővé teszi, hogy erőfeszítések nélkül nemcsak mindenkinek üzenjünk, hanem bárkinek. A két szó között hatalmas különbség van. Azt, hogy a "bárki" közé éppen ki tartozik, azt teljes mértékben beállíthatom. Ez lehet egy, kettő, száz, vagy 1 491 ember is (akiket persze érdekel a mondanivaló).

Ha száz éve készült egy fénykép, akkor nemigen volt más választásod, mint azt egyenként megmutatni mindenkinek, akinek ezt szeretted volna. Az újságok, majd a TV, később az Internet elterjedésével sokkal szélesebb körben közzé tehetted a fényképet, de a legtöbb kép nem a nyilvánosságnak lett szánva. Sokkal inkább a családnak, barátoknak, kollégáknak és még sorolhatnám. Persze a weben évek óta lehetett olyan albumokat csinálni, amely zárt oldalon van, de hogy ezt kinek mutatjuk meg, annak a beállítása nehézkes, minél több emberről van szó, annál inkább. 

A Facebook részvényeseknek mindenesetre a jövőben folyamatosan szemmel kell tartaniuk a Google-t, mert az ő sikerükön sok múlik, természetesen fordított arányban. Ha a Facebook képes megtartani a felhasználókat, akkor tartósan magas bevétele lehet, és nem lesz lufi, ami kipukkadjon. Ha nem, akkor is lesz olyan közösségi oldal, amit az emberek használni fognak, mert szabályozni tudják és szeretnék, hogy kikkel és mikor kommunikálnak. 

Talán ez az okfejtés egy kicsit messzire vezetett, de a Facebook (és jelenleg még (?) a Google+) ismét alapjaiban változtatja meg azt, ahogyan kommunikálunk, ennek pedig az üzleti modellre, így a nyereségre, tehát a részvényesekre is nagy hatása van. Hogy milyen mértékben, arról hamarosan bővebben fogok írni.

Addig is, ha nem értesz egyet azzal, hogy a Facebook (és a Google+) többet tud, mint a legtöbb közösségi oldal, írd meg itt lent kommentként.