A legnagyobb internetes kibocsátás...a legfiatalabb vezérigazgató...a legnagyobb sztori...A Facebook már most is egy sor rekordot hoz magával. Ám az egyik rekord, sokak számára fog álmatlan éjszakákat okozni: aligha lesz olyan vállalat, ahol egyetlen ember kezében ekkora hatalom fog összpontosulni.

Mar Zuckerberg a Facebook arca és lelke. Nélküle nem létezne a vállalat, és ha nem maradt volna mindvégig a vezető székben akkor a közösségi oldal nem biztos, hogy ma ugyanaz lenne, amit ismerünk, és könnyen lehet, hogy korántsem lenne ennyire sikeres. Zuckerberg részesedése a Facebook-ból 27%, ám elsőbbségi részvényeken, az ún. "A" osztályba tartozó papírokon keresztül, továbbá tulajdonostársai által megkötött egyezségeken keresztül jelenleg a szavazatok 57%-val rendelkezik, ami ráadásul a kibocsátás után még minimális mértékben nőhet is.

A hasonló módszereket, vagy akár több cégen, holding-on keresztül megvalósított, hasonlóan egy kézben tartott struktúrákat sokan alkalmazzák. Egyikük a hatvanas években disszidált, majd az egyik legjobb "prop trading" céget és online diszkont brókert felépítő Thomas Peterffy, az Interactive Brokers atyja. Maga Warren Buffett is úgy járt el, és ugyanezt javasolja ifjú kollégájának, hiszen a Berkshire Hathaway is két különböző sorozatú részvényből áll. (Az ehhez hasonló struktúrákról hamarosan a Figyelőben is megjelenik majd egy cikkem, a Facebook oldalon ezt a megjelenéskor jelezni fogom).

Az egy személyre alapozott kockázat olyan nagy, hogy a társaság az Amerikai Értékpapír Felügyeletnek is beküldött kibocsátási tájékoztatójában külön alfejezetet szentel Zuckerberg esetleges rossz jövőbeni döntéseinek, és ennek hatásainak.  Ez már a februárban beadott, még korántsem teljes anyagban szerepelt (itt, a 20. oldalon). Persze azt jól tudjuk, hogy az értékpapírok kibocsátásánál jogi okokból mindent megtesznek azért, hogy a lehető legtöbb kockázatot megemlítsék, de ilyet akkor sem mindennap olvashat az ember.

Vajon Zuckerberg van akkora zseni, hogy tényleg jó döntéseket hozzon? Mi az ami mellette, és mi az ami ellene szól?

Mellette szól:

• Képes volt mindvégig autonóm személyiség maradni. Híres arról, hogy kapucnis pulóvert hord, szinte mindig, és gyakran papucsban tárgyal. Nem érdekli, hogy mit kellene tenni, hanem a maga által kitűzött cél és feladat megvalósításán dolgozik.

• Ebből is látszik, hogy nem foglalkozik a külsőségekkel, ami sok cégnek a bukását vagy visszaesését okozta már. Bármilyen autót vehetne magának, de ő, az Egyesült Államokban a szürke tömegbe olvadó Acura-val jár. Egy viszonylag kis, feltűnésmentes házban él a barátnőjével, akit még a Harvard-on ismert meg. A cég nem tart drága és rongyrázó rendezvényeket, Természetesen ma már gigantikus épületegyüttesben van az iroda, de a kissé egy loft-szerű gyár vagy raktárépületre emlékeztető érzés mindmáig megmaradt.

• Képes volt ellenállni huszonéves fejjel a legcsábítóbb, sok milliárdos vételi ajánlatoknak, mert elsősorban nem a pénz érdekelte, hanem a vízió, és annak beteljesítése. Sőt, nemcsak ellenállt, hanem adott esetben úgy húzott hasznot, hogy a cégét nem szolgáltatta ki egy mamut kénye-kedvének. Ez a legjobban akkor látszott, amikor százmilliókat kapott a Microsoft-tól oly módon, hogy alig kellett részesedést adnia érte, kihasználva az akkor még sokkal nagyobb Google-tól való félelmüket. Zuckerberg kétségtelenül ismeri az "oszd meg és uralkodj" elvet, és aktívan alkalmazza is azt.

• Tud és mer gyors döntéseket hozni, ami a villámsebesen változó technológiai szektorban igen nagy előny. A már említett Instagram tranzakciót 4 nap alatt, teljesen egyedül vezényelte le. Bár véleményem szerint ez nem volt jó döntés, önmagában az a tény, hogy valaki képes ilyen sebességgel átlátni a helyzetet és lecsapni egy lehetőségre, komoly versenyelőny forrása lehet.

• Sokan hiszik, hogy Zuckerberg egyslágeres előadó, hiszen a Facebook-on kívül még nem alkotott meg semmit. Ez azonban nagy tévedés. A közösségi oldal előtt tizenévesen készített üzenetküldő alkalmazást, és egy olyan zenelejátszót, amely korát megelőzve képes volt a hallgatott zenék alapján további javaslatokat adni a felhasználóknak. Ez olyannyira sikeres volt, hogy nem kisebb név, mint a Microsoft próbálta megszerezni a licenszet, de még inkább az ifjú Mark programozói kreativitását, de ő inkább az egyetemet választotta. Nem szabad megfeledkezni a 'Közösségi Háló' filmből is ismert Facemash oldalról, amely automatikusan leszedte a Harvard-osok fényképeit azok szervereiről és kitéve a weboldalra választani lehetett közülük, melyik tetszik jobban a látogatóknak.

• Nem tiszteli a szabályokat. 2003-ban az volt a norma, hogy magánszemélyek csak igen ritkán tesznek közzé (akár szűkebb körben is) személyes információkat magukról. Zuckerberg ezt teljes mértékben felülírta, és nem alkalmazkodott a tömeghez, hanem aktív beavatkozással átalakította a szokásokat. Pontosan érti azt, amit nagyon kevesen még a vállalkozók között is, és amit Jobs olyan zseniálisan csinált: a szabályokat érdemes átlépni, új szokásokat, eddig nem ismert termékeket, sőt igényeket bedobni a piacra, mert az emberek is változnak, és számukra sem ugyanazok a szabályok, mint akár pár évvel vagy hónappal ezelőtt.

Ellene szól:

• Nagyvállalati vezetőként eddig nincs érdemi tapasztalata. A cégnek mindössze két éve van egy milliárd dollár feletti bevétele (a tengerentúlon ez még közepes vállalatnak számít a nyilvános cégek között), és a siker miatt ez mindig bőven elegendőnek bizonyult. Egy-egy döntésnek, még ebben az ágazatban is évek alatt fut ki az eredménye. A finanszírozási kérdéseknek, a média, vagy a negyedéves jelentések nyomásának, a rengeteg munkavállalónak és ügyfélnek olyan ráhatása van az ügyekre, amely egy ennyire erősen kézi irányítás alatt lévő vállalat vezetőjét teljesen agyonnyomhat. Egyelőre ennek semmi jele, de nem zárhatjuk ki ennek az eshetőségét.

• Még soha nem kellett bajban lévő, vagy akár nem dinamikusan bővülő céggel foglalkoznia. A zsenialitásának köszönhetően mindig a terjeszkedés képe lebegett előtte, de nem tudhatjuk, hogyan reagál igazán nehéz helyzetben. Mi történik, ha a Google képes lesz átcsábítani a felhasználókat és a hirdetőket, miközben a költségek a lendületüktől tovább nőnek. Nem tudjuk képes lehet-e Zuckerberg víziót és stratégiát váltani, vagy akár válságot menedzselni.

• Komoly erkölcsi gátak nélkül átgázol mindenkin, aki az útjába áll, vagy akár lelassítaná. Zuckerberg-et az alapításkori időszak következményei miatt többen is beperelték. A Winklevoss testvérek annak idején felbérelték egy közösségi oldalhoz, de ő folyamatosan megtévesztve őket saját érdekkörében készítette el az oldalt. A társ-alapító Edoardo Saverin-t pedig a részvényei felhígításával akarta kitenni a cég érdemi részvényesei közül. Végül mindkét esetben peren kívüli megegyezés született, amely az előbbi esetben több tízmillió, a második esetben több százmilliójába került Zuckerberg-nek (akkori értéken számolva). Ki lehet biztos abban, hogy nem fog vele,. mint egyszerű részvényessel is valami hasonló történni? A képen nyíllal jelöltek Saverin és Zuckerberg még 2003-ból.

• Zuckerberg hajlamos ösztönösen, meggondolatlanul dönteni. Felhozhatnám példaként a már többször említett, kétes sikerű Instagramm tranzakciót, de sokkal jobb példa, amit a Facebook esetén az adatvédelem terén művelt. Bár az ezzel kapcsolatos jogvédők, kormányzatok és helyenként egyedi felhasználók általi pánik erős túlreagálás volt, Zuckerberg saját maga állította azt, hogy a privát szférának ma már alig van jelentősége. Szintén botrányt okozott, amikor a Facebook úgy módosította az adatvédelmi beállításokat, hogy rengeteg információ, amit közölni szeretnénk, alapbeállításként nyilvános lett. Persze ezt lehetett módosítani, és volt is róla értesítés, de ki várhatja el több száz millió embertől, hogy ezeket kövesse és az adatvédelmi elveket minden változtatásnál átbogarássza.

• Nem tiszteli a szabályokat. Van olyan író, aki Zuckerberg-et egyenesen hacker-nek nevezi. Őt magát sem zavarja különösebben ez a megnevezés, szerinte nem baj ha valaki betör egy idegen szerverre, ha jobbá tudja tenni az ottani tartalmat. 2003-ban a Facebook elődjével gátlás nélkül játszadozott mások képeivel, és fagyasztotta le a Harvard szervereit. Bár a szeleburdi Mark azóta sokat komolyodott, egy kicsit hasonló lépés dollármilliárdokat jelenthet jogi költségekben vagy az árbevétel visszaesésében.

Mit szűrhetünk le mindebből? Érdemes-e tehát "Zuckerberg részvényeket" venni?

A Facebook azért ma már nem azonos vele, de a kibocsátásban való részvétel egy személyre történő fogadást jelent egyben. Ha úgy gondolod, hogy egy nagy céget is olyan jól irányít majd, mint a felfutót, akkor ez egy erős érv a vásárlás mellett. Ha nem bízol benne, már csak a lelki nyugalmad érdekében is érdemes elkerülni a papírokat. A magam részéről úgy gondolom, hogy a Zuckerberg specifikus kockázatokat felülmúlják az előnyök, és az eddig bizonyított eredmények. Ráadásul - ha hajlamos is egyedül dönteni - a nyilvánosság valamelyest képes lesz óvatosságra kényszeríteni, ahogy ez már megtörtént az adatvédelem terén. Emellett a profi menedzsment is képes rá jó hatást gyakorolni, nincs jele súrlódásnak, főleg a szintén fontos szereplő Sandberg esetén látszik hatékony együttműködés.

Van látványos pozitív példa is: Jeff Bezos, Amazon alapító esete, aki elindította, felépítette az internetes kereskedelem óriását, és képes volt nagy cégként is vezetni azt, sikeres üzleti modellt alkalmazva (a részvény árazását inkább felejtsük el), sőt: új területeket meghódítani. Zuckerberg sok mindenben emlékeztet Bezos-ra, és egyben fel is néz rá. A leginkább valószínű jövőképben egy Bezos-hoz hasonló pályát látok magam előtt Zuckerberg esetén.

A Facebook azonban túl nagy falat ahhoz, hogy egyedül a kétségkívül alapvető tényezőnek számító alapító személye alapján döntsünk róla. Ezért a következőkben visszatérek a részvény és a társaság számokkal alátámasztott értékelésének a kérdéséhez.